A TAO törvény 18. §. (5) paragrafusa határozza meg továbbá, hogy mely jogalanyokra terjed ki a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő dokumentációs kötelezettség. Eszerint az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó köteles eleget tenni a transzferár dokumentálási kötelezettségnek. De ettől eltérően nem terheli kötelezettség a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, illetve azt az adóalanyt, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. A jogszabályi előírás szerint nem terheli tehát a kötelezettség azon jogalanyokat, amelyek az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülnek. Így a továbbiakban vizsgálnunk szükséges, hogy ki minősül kisvállalkozásnak.
A kisvállalkozások fogalmi meghatározását a 2004. évi XXXIV. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény 3. §. (2) bekezdése tartalmazza, eszerint: „A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.” Tehát ha vállalkozás létszáma eléri az 50 főt, vagy az éves árbevétele és a mérlegfőösszege közül legalább az egyik meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő összeget, akkor az adózó már nem minősül kisvállalkozásnak és terheli a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség.
Ezen túlmenően a fenti jogszabály speciális szabályokat fogalmaz meg azon vállalkozások esetén, amelyeknek kapcsolódó- vagy partnervállalkozási is vannak. Ezekben az esetekben a vállalkozások adatait össze kell számítani és az összeszámított adatok alapján kell megállapítani a társaság besorolását. Az éves nettó árbevétel, illetve a mérlegfőösszeg cégcsoport szintű meghatározása során az összevont (konszolidált) beszámolóból szükséges kiindulni és a beszámolóban nem szereplő kapcsolódó- vagy partnervállalkozások adatait a tőkeérdekeltségi, vagy a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell hozzá számítani, keresztrészesedés esetén pedig a magasabb százaléknak megfelelő arányban kell figyelembe venni.
Amennyiben nem készül összevont (konszolidált) beszámoló akkor az adatokat a vállalkozás nyilvántartásai alapján kell meghatározni és korrigálni szükséges az összes kapcsolódó- és partnervállalkozás fenti módon számított adatával. A vizsgálatot minden adóév utolsó napjára el kell végezni, hiszen a társaság besorolását csak abban az esetben veszti, illetve nyeri el, két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
A fenti vizsgálatot elvégezve megállapíthatjuk, hogy a kisvállalkozó státusz fennáll-e vagy sem. Ha a számítások eredményeként azt tapasztaljuk, hogy akár az 50 fő alkalmazotti létszámot elérjük, akár a mérlegfőösszeg, vagy éves árbevétel a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget eléri, akkor minden bizonnyal kötelesek vagyunk transzferár dokumentáció készítésére. A következő feladatunk annak vizsgálatára, hogy mely vállalkozások minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.
A kapcsolt vállalkozás fogalmi meghatározását mind a TAO törvény, mind az Adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A kapcsolt vállalkozási viszony akár közvetlenül, akár közvetve fennállhat. Amit minden esetben vizsgálnunk szükséges, hogy meghatározó befolyás fennáll-e. Meghatározó befolyás akkor áll fenn, ha a szavazatok többségével egyik adózó a másik adózóban, vagy egy harmadik fél mindkét adózóban rendelkezik, vagy akkor is, ha nem rendelkezik ugyan, de jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására. Mivel a Tagok tulajdoni hányada és szavazati joga eltérhet egymástól, ennek vizsgálatát csak akkor tudjuk elvégezni, ha rendelkezésünkre állnak az aktuális társasági szerződések, alapítói okiratok. Ezt is érdemes évente vizsgálnunk, hiszen előfordulhat, hogy egy adott adóéven belül is változik a kapcsoltsági viszony, az adóév egy részében kapcsolt vállalkozásnak minősül két adóalany, az adóév másik felében pedig már nem. Nyilvánvalóan a dokumentálási kötelezettség csak az arra, azokra az időszakokra vonatkozik, amikor a felek között a kapcsoltság fennállt.
A kapcsoltsági viszony megállapításánál fontos megjegyezni, hogy a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései alapján a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A közeli hozzátartozók fogalmi meghatározását a Ptk. 685. §. b.) pontja tartalmazza. Eszerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Ferik Edit - jogi szakokleveles közgazdász, adótanácsadó; a ProFerre Tanácsadó Kft. ügyvezető tulajdonosa.
