TRANSZFERÁR DOKUMENTÁCIÓ
KIT TERHEL?
A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 18. §. (5) bekezdése alapján a társasági adó alanyai közül nyilvántartási kötelezettség terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot, egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet és külföldi vállalkozót, kivéve a közhasznú nonprofit társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlen vagy közvetett többségi befolyással.
KI MINŐSÜL KISVÁLLALKOZÁSNAK?
A 2004. évi XXXIV. törvény alapján kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Azon vállalkozás esetén, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fenti adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján, összevontan kell meghatározni és figyelembe venni.
MELY JOGÜGYLETEK ESETÉN?
A kapcsolt felek között létrejött minden olyan jogügylet vonatkozásában felmerül a dokumentációs kötelezettség, amelyre az adóévben teljesítés történt, kivéve amelyeket a hatályos jogszabályok mentesítenek a dokumentálási kötelezettség alól.
SZOKÁSOS PIACI ÁR LEVEZETÉS
MELY ESETEKBEN MERÜLHET FEL?
Amennyiben az adózót nem terheli transzferár dokumentációs kötelezettség, a Társaság szokásos piaci ár levezetését tartalmazó dokumentációt készíthet.
Az elkészített dokumentáció alkalmas annak bizonyítására, hogy a Társaság a kapcsolt felekkel létrejött jogügyletei során valóban szokásos piaci árat alkalmazott.
A szokásos piaci ár levezetésre vonatkozó dokumentáció megléte esetén - egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során - a bizonyítási teher, vagyis, hogy az adózó és a kapcsolt felek között alkalmazott árak nem minősülnek szokásos piaci árnak az adóhatóságot terheli.
